A szarkóma rákja igen

Amit a fibroszarkómáról érdemes tudni

Baki Márta, onkológus Mi az a fibroszarkóma fibrosarcoma? Mi okozhatja a kialakulását? Mik lehetnek a tünetei ennek a daganattípusnak? Hogyan ismerhető fel?

Hogyan kezelhető? Mik azok a lágyrészek, és mit neveznek szarkómának? A lágyrész szövetek kategóriájába a hám- és csontszöveten kívül az egyéb összetevőket sorolják, amelyek általános alkotóelemek. Az egyes szerveket jellemző szövetek alkotják és általában a szervek védelmében, támasztásában vesznek részt a lágyrész szövetek.

1. Ritka rákfajta miatt kellett amputálni Judit lábát, elmeséli nekünk
2. Orr rosszindulatú daganat

A lágyrész szövetekből kiinduló daganatokat szarkómáknak nevezik. Európai lakosság arányában a szarkómás betegek lakos közül ,5 esetben kerülnek felismerésre. Ebben mintegy 70 szövettani altípust sorolnak fel.

Hemangiosarcoma a kutyáknál

Fő csoportjukat a csontból és a lágyrészekből kiinduló elemek képezik. Ez a malignus rosszindulatú elváltozás a fibrociták-fibroblaszok kóros szaporodását jelenti.

Tekintettel arra, hogy a kötőszöveti sejtek a szervezet egészét behálózzák, bármilyen területből ki tudnak fejlődni.

Leggyakrabban mégis a végtagokon, a törzsön és a fej-nyak területén kerülnek felfedezésre. Ritkán a mellkas, has régióból is kiindulhat ez a daganatféleség.

EXTRA AJÁNLÓ

Leggyakrabban az idősebb korosztályban, éves korban kerülnek felismerésre. Mi okozhatja a fibroszarkóma kialkulását, mik lehetnek a rizikófaktorok? A fibroszarkóma kialakulásának pontos oka nem ismert, de nagyobb hegek — ide tartoznak az égési sérülések utáni maradandó elváltozások —, esetleges idegentest-beültetések endoprotézisek környékén is előfordulhat ez a daganatféleség.

Néhány esetben öröklődő hajlamot is igazoltak.

Az említettek miatt a fibroszarkóma kialakulásának megelőzésére eddig pontos eljárás nem ismert. Hirdetés Milyen tünetei lehetnek a fibroszarkómának? A fibroszarkómák főleg a bőrtől távolabb, a lágyrészek mélyebb területeiről fejlődnek ki, ezért felismerésük nehéz.

Nem a szarkóma rákja igen különleges anyagokat, így általános laboratóriumi vizsgálattal sem merül fel jelenlétük. Tumormarker vizsgálatra alkalmas vegyületek nem ismertek. Míg a szervekből kiinduló, azaz az úgynevezett szolid daganatok felismerése átlagban cm-es mérettől történik, addig a lágyrész szarkómákat általában 9 cm-es nagyság elérésekor ismerik fel. Gyakran valamilyen duzzanatot okoznak, s az egyének először traumára gondolnak, s csak a tünetek fokozódásakor gondolnak rosszindulatú elváltozásra.

A daganat a lágyrészeket bevonó hártyák mentén terjed, növelve ezzel a nagyságot. Amennyiben a környezetében egyéb képlet található, akkor nyomási tünetek jelenhetnek meg: például nyirok- vagy vérkeringési zavar, idegrendszeri elváltozások. Méregtelenítő készítményeket csepp adhatnak áttétet?

Mi okozhatja a fibroszarkóma kialkulását, mik lehetnek a rizikófaktorok?

A szolid daganatoknál kisebb arányban adnak a fibroszarkómák nyirokcsomóáttétet, de a kivizsgálás során ezeket a régiókat is figyelemmel kell kísérni. Távoli áttétek a csontban, tüdőben, májban jelenhetnek meg. A diagnosztizálás, kezelés és rehabiliáció összetett feladat A lágyrész szarkómák diagnosztizálása, kezelése és rehabiliációja összetett feladat, ezért ellátásuk erre szakosodott centrumban, többszakmás együttműködés keretében kell, hogy történjék.

• A C-vitamin és a rák: mi az igazság?
• A hüvelyi daganatok listája
• Írta: Dr.

Kivizsgálás Esetleg ultrahangos vizsgálat adhat választ arra, hogy kóros sejtszaporulat vagy egyéb elváltozás okoz-e valamilyen duzzanatot. Segítségükkel feltérképezhető a daganat környező szervekhez és szövetekhez való viszonya.

Amint az előzőekben említettük, speciális laboratóriumi a szarkóma rákja igen nem találunk. Bizonytalan esetben vastagtű-biopszia elvégzése szükséges a pontos diagnózis felállításához. Szövettani feldolgozás A szokásos hematoxilin-eozin festés mellett immunhisztokémiai vizsgálatok pontosítják a daganat eredetét. Kiegészítésként még klasszikus citogenetikai, elektronmikroszkópos és molekuláris genetikai vizsgálatok segítenek a diagnózis pontos felállításában.

Kosárba teszem A hemangiosarcoma kezelése általában a tumor műtéti eltávolítása, majd kemoterápia.

Fibroszarkómáknál több esetben bizonyos kromoszómaeltéréseket és génkárosodásokat igazoltak. Fontos kimutatni a daganatképződést serkentő onkogének és gátló tumorszupresszor gének géneket. A fibroszarkóma kezelése Sebészi kezelés Abban az esetben, ha lágyrész szarkóma gyanúja merül fel, elsődleges ellátásként a daganat teljes eltávolítása lehet az első lépés.

A daganat teljes eltávolítása után, ha mikroszkópos vizsgálattal sem mutatható ki a daganat további terjedése, akkor a rezekció R0 jelölést kap. Abban az esetben, ha csak mikroszkópos vizsgálattal igazolható az elváltozás további burjánzása, akkor R1 rezekció állapítható meg. Ha a műtét során szabad szemmel is bizonyítható, hogy a daganat nem teljesen került eltávolításra, akkor R2 rezekcióval jelöljük a sebészi beavatkozás eredményét. Sugárkezelés A fibroszarkóma kevésbé érzékeny sugár- és kemoterápiára.

Ugyanakkor R1 vagy R2 rezekció esetén indokolt a sugárterápia.

A csontrák kezelése

A technika fejlődésével milliméter pontosságú beállítás is lehetséges, a testhelyzet rögzítése mellett a daganat mozgása például légvétel során nyomon követhető. Ezen precíz sugártervezés és -terápia térhódításával a sebészi beavatkozások száma és nagysága is egyre több alkalommal csökkenthető.

A modern sugárterápia alkalmazása során a daganat kiterjedésének megfelelően a sugármező alakja is változtatható, így a környező szervek kevesebb sugárterelésnek vannak kitéve — konformális elrendezés. Inverz besugárzástervezéssel a dózis a besugárzott területen belül is változtatható figyelembe véve a daganat egyenetlenségét heterogenitását. Gyógyszeres kezelés Helyileg előrehaladott és sebészi vagy sugárterápiával nem kezelhető fibroszarkómák szisztémás ellátására évtizedek óta antraciklin- és ifoszfamidtartalmú kemoterápiát alkalmaznak, esetleg kiegészítve gemcitabin vagy egyéb citotoxikus anyag adásával.

Napjainkban a daganat genetikai eltérése alapján lehetőség szerint célzott terápia vagy immunkezelés alkalmazható, érújdonképződést gátló anyag adásával. Ezek hatékonyabbnak bizonyultak az előzetes kombinációknál.