Emberi papillomavírus vakcina felfedezése, Kondilóma tünetei és kezelése - Debrecen Mamadoki Bt., Hpv szemolcs megjelenese

Hogyan működnek a Covid-vakcinák? A koronavírushoz hasonló tömeges megbetegedéseket legutóbb a spanyolnátha okozott, amely —ben csaknem 50 millió áldozatot követelt. Akkoriban azonban nem álltak az egészségügy rendelkezésére a ma használt korszerű lélegeztetőgépek, és az orvostudomány emberi papillomavírus vakcina felfedezése sokat fejlődött a védőoltások és az antibiotikumok terén az elmúlt évszázadban.

Szakértők már évekkel ezelőtt megjósolták hasonló világjárványok felbukkanását, azt azonban nem lehetett tudni, hogy pontosan melyik vírus lesz az — kezdte előadását Kacskovics Imre.

Az új típusú koronavírus korábban nem fertőzött embert, ezért az első hullám megjelenésekor szinte mindenki védtelen volt vele szemben. Ennek nyomán fejlesztette ki a himlő elleni védőoltást, és a tehén latin neve vacca alapján ekkor honosodott meg maga a vakcináció kifejezés is.

A betegséget ra sikerült teljesen eltörölni a Föld színéről — emlékeztetett Kacskovics Imre. A védőoltások kifejlesztése aztán a XIX. A veszettség elleni oltást ban Louis Pasteur, a diftéria és tetanusz elleni vakcinák alapjait ben Emil von Behring fejlesztette ki, az elölt kórokozókat alkalmazó, járványos gyermekbénulás elleni oltás pedig Jonas Salk nevéhez köthető Az Egyesült Államokban ban, Magyarországon ben bevezették a féreggyógyszerek nem segítenek elleni védőoltást.

• Szemölcsök a kezén hpv
• Egy felfedezés nyomán — amit később Nobel-díjjal jutalmaztak — fejlesztettek ki vakcinákat.

Harald zur Hausen pedig ban Nobel-díjat kapott azért a felfedezéséért, hogy a méhnyakrákot a HPV vírus okozza. Ez vezetett a HPV-vakcina kifejlesztéséhez, ami Magyarországon óta ingyenesen elérhető. A koronavírust kívülről úgynevezett tüskefehérjék szegélyezik, míg a vírus örökítő anyaga a víruskapszid belsejében található.

HPV oltás

A koronavírus leginkább az orr, a garat, a nyálkahártyák és a tüdő hámsejtjeit támadja meg, a vírus a megtámadott sejtek ACE2-receptorain találta meg azt a kaput, amelyen keresztül örökítő anyagát a sejtbe juttathatja. A fertőzött sejtben ezután a vírus több ezer példányban reprodukálódik, szabadul ki és terjed tovább. A védőoltások valójában a tüskefehérjék és az ACE2-receptorok kapcsolódást akadályozzák.

Az emberi immunrendszer folyamatosan alkalmazkodik a környezeti hatásokhoz és védi szervezetünket a különböző vírusok, baktériumok, gombák ellen. Az úgynevezett "veleszületett" immunrendszerünk azonnal felveszi a harcot a szervezetet érő kórokozók ellen, elpusztítja vagy semlegesíti azokat, egyben jelzi az adaptív immundszerünknek, hogy melyek azok a veszélyes sejtek, amelyeknél szükséges a szervezet immunválaszának elindítása. Az immunválasz részeként megindul az antitestek termelése, amelyek esetünkben a koronavírus tüskefehérjéihez kapcsolódva megakadályozzák, hogy a vírus kapcsolódhasson az ACE2-receptorokhoz.

Ezután néhány nappal beindul az úgynevezett "citotoxikus" sejtek termelődése is, amelyek elpusztítják a koronavírussal már megfertőződött emberi papillomavírus vakcina felfedezése. A szervezetnek a második oltásra adott másodlagos immunválasza erősebb és hatékonyabb az elsőnél.

Aki kihagyja a második oltást, annak a szervezete csak az első, gyengébb és rövidebb ideig tartó immunválaszt produkálja, ezért különösen fontos a második oltása beadása is — hangsúlyozta Kacskovics Imre. A koronavírus elleni vakcinák a következő csoportokra bonthatók: inaktivált vírust tartalmazó vakcinák élő, legyengített vírust tartalmazó vakcinák fehérjealapú vakcinák vírusszerű részecskéket alkalmazó vakcinák fejlesztésük nem hozott áttörést vírusvektoros vakcinák adenovírusból előállítva mRNS-alapú vakcinák DNS-alapú védőoltás egyelőre nem létezik A Pfizer-BionTech és a Moderna mRNS-alapú vakcina, a Szputnyik 5 Szemölcs gyalog terhes állapotban kétkomponensű, Ad26, illetve Ad5 vírusból származtatott oltás, az Astrazeneca csimpánz adenovíruson alapuló vektorvakcina.

A Vector Institute fehérjealapú vakcinája egyelőre nem érhető el Magyarországon, ez egyébként hasonlít a HPV elleni oltásban is használt fehérjevakcinákra.

• Endometrium rák petefészek megőrzése
• Mit tudunk ma a humán papillomavírusról?

A hazánkban is elérhető Sinopharm, valamint a Sinovac, SinoPharm-Wuhan és az Indiában veszélyhelyzet esetére engedélyezett Bharat Biotech oltóanyagok inaktivált vírust tartalmaznak, ezeket nevezzük első generációs vakcináknak. Kacskovics Imre előadásában részletesen is bemutatta az oltóanyagokkal kapcsolatos főbb elvárásokat, a különböző típusú vakcinák működését, külön kitérve Karikó Katalin és munkatársainak áttörést jelentő felfedezésére az mRNS-alapú vakcinák területén.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orr- és garatváladékból vett mintát vizsgáló PCR-tesztek a tünetek előtt már néhány nappal kimutatják az új típusú koronavírus jelenlétét, ezért ezek főleg a fertőzés kezdeti fázisában hasznosak.

Világszerte körülbelül millió ember fertőződött, ami azt jelenti, hogy minden tízedik ember. A szexuálisan aktív fiatalok közel negyede érintett a fertőzésben. Ma már közismert, hogy a humán papillómavírusnak kóroki szerepe van a méhnyakrák, a méhnyakrákot megelőző állapotok, valamint a nemi szervi szemölcsök kialakulásában.

PCR-tesztelés Fotó: Getty Images Külön is hangsúlyozta, hogy az eddigi vizsgálatok alapján a Pfizer vakcina hamarabb, a SinoPharm és a Sputnik valamivel később váltja ki a szervezet kívánt immunválaszát, ezért az utóbbi típusú vakcinák esetében a második oltás után két-három héttel érdemes vizsgáltatni az antitestek mennyiségét. A Pfizer, a Moderna, az Astrazeneca és a Szputynik esetében pedig csak olyan tesztet érdemes végeztetni, amelyik kifejezetten az S-protein specifikus ellenanyag termelődését vizsgálja.

Jelezte, hogy a vírusok fertőzési potenciálját jellemző R0 elemi reprodukciós szám a koronavírus esetében 2—2,5, Magyarországon azonban az eddigi átoltottságnak és a védekező intézkedéseknek köszönhetően 1 alá csökkent.

HPV-fertőzés: ezzel az új magyar módszerrel gyógyítanak betegeket

Az immunológus professzor animációk segítségével mutatta meg a népességen belül a nyájimmunitás alakulását fős mintán kis, közepes, illetve nagymértékű átoltottság esetén.