Gazdák és parazitáik

Látták: Átírás 1 Rózsa Lajos A gazda-parazita kapcsolat egyes evolúciós, ökológiai és viselkedési vonatkozásai akadémiai doktori értekezés Budapest szeptember Metodikai fejlesztések Parazitás fertőzések kvantitatív elemzése Bevezetés Az egyes mérőszámok tulajdonságai és interpretációja Az adatközlés javasolható módja A statisztikai hipotézisek gazdák és parazitáik Melyik minta a fertőzöttebb?

Betöltés… Élősködő Az élősködő vagy parazita egy másik faj élő egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. A gazda testének belsejében élnek az endoparazita, a test felszínén pedig az ektoparazita fajok. A gazda egy-egy sejtjén belül élő endoparaziták az ún.

A parazitás nyomás összehasonlítása minták között A parazita zsúfoltság Bevezetés A zsúfoltság kvantifikálása Tárgyalás Sztochasztikus egyenlőség Quantitative Parasitology Irodalom Kitekintő kérdések Fertőzések rosszindulatú terjesztése Bevezetés Modellépítés és szimuláció Szimulációs eredmények Altruizmus és rosszindulat A manipulációs hipotézis korlátai Az állatok továbbfertőzési viselkedése Az emberek továbbfertőzési viselkedése Diszkusszió Irodalom Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Táblázatok 4 hpv nemi szerv okai. Bevezetés Mikor egy magamfajta zoológus elérkezik oktatói-kutatói pályájának egy olyan nevezetes pontjához, mint az akadémiai doktori dolgozat benyújtása, akkor szükségképpen elgondolkozik azon, hogy voltaképpen mi tompa gombát feladata egy zoológusnak a mai Magyarországon és a Világban.

Én három olyan feladatot találtam, amely kihívásként hatott rám és munkára ösztönzött. A dolgozat fejezeteit e hármas célkitűzés mentén rendeztem sorba. Ezek főként a tetvek habitat szegregációját, a gazdaegyedek közti eloszlását, mennyiségét, taxonómiai változatos-ságát, ivararányát és ivari testméret-dimorfizmusát befolyásoló evolúciós és környezeti tényezők felderítésére irányultak.

Kospeciáció

A ragályosan testi érintkezéssel terjedő kórokozók közül talán éppen a tetvek a legalkalmasabbak a kvantitatív elemzésekre, hiszen szabad szemmel is láthatók, természetes élőhelyükön megfigyelhetők, és viszonylag könnyen megszámlálhatók.

A természetbúvár és faunista elődök talán több egyedszám adatot halmoztak fel a tetvek, mint a legtöbb más ragályos parazita esetében.

Ezért a metodikai fejlesztések 2. Ezután a tágabb érvényességi körben is általánosítható eredményeket ígérő elemzéseket 3. Érdeklődési körömből adódóan ez is a 4 5 ragályos kórokozók és gazdafajaik viszonyával kapcsolatos kérdés; a fertőzések rosszindulatú terjesztésének mint a fajon belüli agresszió egy mechanizmusának evolúciós és ökológiai hátterét elemzem. A parazita élősködő kifejezést nem állatorvosi vagy orvosi, hanem ökológiai értelemben használom.

Gazda-parazita kölcsönhatások egy gyakori tritrofikus rendszerben

Jelenthet az állatokban vagy emberekben élősködő bármilyen lényt, legyen az vírus, baktérium, egyszerű eukarióta Protistagomba vagy állat.

Az élősködés fogalmának illetve a kapcsolódó további alapfogalmak definíciói könyvemben megtalálhatók 1. MTA Biológiai Tudományok Osztályának minimum feltételei az MTA Doktora cím megszerzéséhez című követelményrendszer ezt mondja: a publikációs szám és az összesített impakt faktor kizárólag a kandidátusi Ezt úgy értelmeztem, hogy értekezésemnek a korábbi publikációim összefoglalását kell tartalmaznia.

Publikációim többsége azonban nem kizárólag saját művem, hanem több szerző közös alkotása, saját szerzőségem nem minden esetben domináns szerep.

Ahol első szerző vagyok, a szerzői sorrend nem feltétlenül tükrözi a szerzők intellektuális hozzájárulásának mértékét. Saját szerepemet jobban megértheti és mérlegelheti az olvasó, ha figyelembe veszi, hogy szerzőtársaim közül Reiczigel Jenő matematikus, Rékási József faunista, míg Anders P.

Møller a viselkedésökológiában elismert kutató. Amikor pl.

Mi a különbség a gazdaszervezet és a parazita között?

Az ilyen fejezeteket mindenesetre erősen lerövidítettem. Budapest, szeptember Rózsa Lajos 1 Az értekezés valamennyi fejezete támaszkodik alábbi könyvemre: Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina Budapest.

A tetvek Insecta: Phthiraptera evolúciós-ökológiai sajátságai 2. A tetvek rendje: evolúciós és ökológiai áttekintés Bevezetés Jelen összefoglaló célja a tetvek Phthiraptera rendjének evolúciós, ökológiai és viselkedésbiológiai áttekintése.

Gazdák a parazitológiában - csak egyszerűen

Összefoglalásom főként a madarak tetveivel foglalkozik, hiszen saját munkám és így a következő gazdák és parazitáik tárgyát is elsősorban a madártetvek képezik. A taxonok latin nevei a teljes értekezésben Price et al. A tetvek a legnagyobb testű ragályos testi érintkezéssel terjedő paraziták, ezért könnyen megszámolhatók, morfológiájuk és viselkedésük pedig a hagyományos természetbúvár eszközökkel is jól vizsgálható. Kutatásuk ezért lehetőséget nyújt a gazda-parazita kapcsolat számos olyan elemének vizsgálatára, amelyek a vírusok, baktériumok, protiszták, gombák, vagy férgek esetében metodikai nehézségek miatt nem kutathatók.

A tetvek a rovarok legnagyobb olyan rendje, mely kizárólag állati élősködő fajokból áll. Másodlagosan szárnyatlan ektoparaziták, melyek kizárólag madarak tollazatában és emlősök szőrzetében élnek. Legfontosabb morfológiai jellemzőik: testhossz főként mm közti szélsőségekkel: 0, mma szájszervek rágó vagy szúró-szívó gazdák és parazitáik, a tarsus 1 Anoplura vagy 2 ízből áll, a fejük és gyakran a test is háthasi irányban lapított, a petén serkén egy fedőlap operkulum zárja a kibúvónyílást, az állkapcsi tapogató redukált, az összetett szemek leegyszerűsödtek, pontszemeik nincsenek, a csáp 3 vagy 5 ízű, és o vagy a fej mélyedésébe visszahúzható Amblycerao vagy fonalas, a hímekben rögzítőszervvé módosulhat Ischnocerao vagy feltűnően rövid Anoplura.

A gazda-parazita kapcsolat egyes evolúciós, ökológiai és viselkedési vonatkozásai

In: Papp L. Állattani Közlemények, 88, 7 A tetvek eredete A rend morfológiai Lyal és genetikai Whiting et al. A fatetvek és különösen a lapos és szárnyatlan Liposcelis fajok ma is gyakori fakultatív kommenzalisták madarak és emlősök fészkeiben, olykor még az állat testén is előfordulnak.

A rend eredetét az obligát ektoparazita életmód megjelenésétől számítjuk. Nem tudjuk azonban, hogy ez mely földtörténeti korban és milyen gazdaállaton történhetett.

Élősködő – Wikipédia

Többen megkérdőjelezték a tetvek monofiletikus voltát is, azt sugallva, hogy esetleg több, közelrokon fatetű gazdák és parazitáik is áttérhetett az obligát parazita életmódra, de ezt az elképzelést kevés adat támogatja. Legújabban Johnson et al.

Ha ez az eredmény megbízható, akkor a tetvek rendje parafiletikus eredetű, és így taxonómiai értelmét veszítheti. Nem csoda, hogy a rend eredetével kapcsolatban a legelterjedtebb nézet az, hogy a tetvek madarakon alakultak ki, majd másodlagosan néhány kisebb csoportjuk emlősökön is megjelent.

Az emlősökön élő taxonok ráadásul egy kivételtől Anoplura eltekintve viszonylag szűk földrajzi elterjedéssel jellemezhetők.

Amióta ismertté váltak a madarak kialakulását időben megelőző tollas dinoszauruszok is, megjelent a kézenfekvő lehetőség, hogy a tetvek esetleg azokon a tollas Theropoda dinoszauruszokon alakultak ki, melyek később a madarak őseivé váltak.

Csakhogy az emlősök másodlagos szerepe a jelenkorban megtévesztő.

Mit tudnak a növényi paraziták? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje

A különbséget a kutatásukra fordított erőfeszítés különbsége is okozhatja, hiszen az emlőstetvek nagy hányada rágcsálókon él, és ezeket valószínűleg kevésbé kutatták, mint a madarakat. Az emlősök sokkal régebbi csoport, mint a tollas dinoszauruszok 7 8 és a madarak, ezért hosszú földtörténeti időszakon keresztül ők voltak a potenciális tetvek számára egyedül alkalmas gazdaállatok.

A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.

Az a tény, hogy egyes emlőstetű taxonok mai elterjedése Dél-Amerikára, Ausztráliára és Madagaszkárra korlátozott, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek viszonylag későn kialakult fejlődési ágak, amelyek a Jura-Kréta átmenet után a földrajzi akadályok miatt már nem tudtak szétterjedni más kontinenseken. Mindez úgy is értelmezhető, hogy az egykor világszerte elterjedt tetűcsoportok csak az emlősök néhány ősi jellegű, mára már erősen korlátozott elterjedésű csoportján maradtak fent.

Batcher továbbfejlesztés "evoluciós nyomás"/ "gazdák és paraziták"

Az esetleges kövületek segíthetnék a rend eredetének feltárását, de a tetvek jellegüknél fogva rendszerint nem fosszilizálódnak. A fajok közti összehasonlításban a tetvek testmérete rendszerint pozitív összefüggést mutat a gazdafajok testméretével Harrisonezért súlyos probléma, hogy a leírt fossziliák sokkal kisebbek testhossza 0,23, ill.

Testük körvonalai ráadásul páncélos atkák Oribatida körvonalaira emlékeztetnek, összességében úgy tűnik tehát, hogy e fosszíliák nem tetveket képviselnek.

A rovar különösen nagy mérete a ma élő tetvek szokásos méretarányai között is értelmezhető, ha figyelembe vesszük, hogy e faj valószínű gazdaállatai szőrös, repülő pteroszauruszok voltak, és ezek testmérete jóval meghaladta a mai madarak méretét.

E fosszília tehát tovább bonyolítja a képet, hiszen most már a gerincesek 3 osztálya közti nagy ugrásokat kellene figyelembe vennünk. Elképzelhető, hogy a tetvek pteroszauruszokon alakultak ki, és innen terjedtek szét madarakra és emlősökre.

Vagy nem pteroszauruszokon alakultak ki, de ezek közvetítésével terjedtek a madarak és emlősök között, ekkor viszont érvényes marad a fenti érvelés az emlős eredet nagyobb esélye mellett.

Végül az is lehetséges, hogy a pteroszaurusz-tetvek a madarak vagy emlősök tetveinek egy kihalt oldalága, esetleg téves a kövület tetűként való értelmezése.

Mit tudnak a növényi paraziták?

Mindenesetre a pteroszaurusz eredet ellen szól, hogy e hüllők és különösen a szőrös fajaik jóval az emlősök után jelentek meg, fészket valószínűleg csak a fiókanevelés idején használtak, és szőrzetük valószínűleg rövidebb és gyérebb volt sok emlős szőrzeténél. Ha tehát a biodiverzitás megőrzendő természeti érték, akkor ezen belül az élősködők diverzitása is annak tekinthető Rózsa A tetvek köréből a mai napi alig néhány kihalt fajt ismerünk, és ezek is a paraziták societys 1753 blogok uri kihalása miatt haltak ki lásd pl.

Mey Az egyetlen hazai próbálkozás, amely természetvédelmi szempontból jelentős parazitafajok felkutatását célozta, Merkl et al. A szerzőtársaimmal a kerecsen Falco cherrug fészkek rovarfaunájának feltárására vállalkoztunk, de természetvédelmi szempontból különösen jelentős fajt nem tudtunk gazdák és parazitáik.

Linnaeus mindössze egyetlen génuszba sorolt 23 tetűfajt nevezett meg, ezzel szemben a ma ismert génuszban a fajok és alfajok száma közel Price et al. Ezek leírása kevés kivételtől eltekintve kizárólag morfológiai alapon történt, ezért a faji és alfaji nevek jórészt morfológiai fajokra vagy morfológiai alfajokra vonatkoznak. A kevés rendelkezésre álló genetikai gazdák és parazitáik azonban azt mutatja, hogy a morfológiai fajok rendszerint meglepően jól illeszkednek a természetben valóban létező biológiai fajokhoz lásd például Johnson et al.