Szabadon élő parazitákat okoz

Fonálférgek

A sertés és a fonálféreg Pannon Enciklopédia Kézikönyvtár Szabadon élő parazitákat okoz élő paraziták, Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma. Egyesek csak lárvakorukban élősködnek, kifejletten szabadon élők. Ilyenek pl.

1. Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.
2. Fonálférgek – Wikipédia
3. Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

Szabadon élő paraziták azonban azok a fajok, amelyek az ember vagy az ember háziállatainak parazitái. Gyakran ezek is közvetett fejlődésűek, lárváiknak különféle köztesgazdáik vannak.

Főleg súlyos trópusi betegségeket okozó fonálférgeket terjeszthetnek különféle ízeltlábúak. A medinaféreg Dracunculus medinensis féreg orvoslás gyermekek apró kandicsrákok, a fertőzést az szabadon élő paraziták, ha ivóvízzel az ember szervezetébe kerülnek.

Nálunk a legveszélyesebb fonálféreg a trichina Trichinella spiralisamelynek köztesgazdái is gerinces állatok, igen gyakran szabadon élő paraziták házi sertés, kerekférgek és fonálférgek hasonlósága és különbsége a vaddisznó is. Az izomtrichina a gazdaállatnak mindenekelőtt a rágóizmaiban, szabadon élő paraziták nyelvben, a bordaközi és a rekeszizmában fordul szivfereg ultrahang. A fertőzési veszélyt az állatorvosilag nem ellenőrzött disznóvágások, illetve a nyers sózott, füstölt, pácolt hús fogyasztása jelentik.

A kifejlett állatok béltrichina a sertéshúst fogyasztó ember, ill.

Ezek egy része ürülékkel a szabadba, más része a bélfalat átfúrva a vérpályába, innen az izomzatba kerül. A béltrichina lázas gyulladást idéz elő, amely azonban szabadon élő paraziták viszonylag egyszerűen kezelhető.

Veszélyesebb az izomtrichina, amely izomfájdalmakat és toxikus anyagcseretermékei révén súlyos mérgezést trichinellosis okoz. Gyógyítása sokkal nehezebb, a megbetegedések egy része korábban halálos kimenetelű volt. Korábban magas hőmérsékletű föld alatti munkahelyeken elég gyakran fordult elő a bányaféreg Ancylostomum duodenaleamely a nyombél élősködője.

Talajban élő férgek Szintén bélélősködők, de csak táplálékot vonnak el gazdaszervezetüktől az orsógiliszták Ascaris-fajok. Ezek jó arasznyi méretű, orsó alakú férgek, amelyek a vékonybélben élősködnek. Fertőzésük sápadtságot, alultápláltságot okoz.

Az emberben az Ascaris lumbricioides nevű faj fordul elő, amely egyúttal a sertésnek is parazitája. Közeli rokon, más fajok élnek a szarvasmarhában és a lóban. Szintén a sertéstől lehet megkapni az ostorgiliszta Trichiuris trichiura -fertőzést.

Ez a faj a vastagbél lakója.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

A leggyakoribb parazita fonálféreg a kicsiny méretű hím: 3—5 mm, nőstény 8—10 mm hegyesfarkú bélgiliszta, amely az ember és háziállatai gyakori bélélősködője. A nőstény az esti-éjszakai órákban a gazda végbélnyílása közelébe petézik, ami viszketéssel jár.

Ha a gyermek vakarózik, és utána ujját szopja, kész a fertőzés. A kellemetlenségeken kívül az erősebb fertőzés sápadtsággal, nyugtalansággal, alultápláltsági tünetekkel jár. A legsúlyosabb betegséget okozó fonálféreg a trichina Ivari kétalakúságot látunk az orsógilisztánál A kerekesférgek változatossága Hosszúkás, megnyúlt testűek az ún.

Akár vakságot is okozhat a kutyapiszok

Páncéljuk gyakran teleszkópszerűen illeszkedő részekből tevődik össze, ilyen pl. Nőstényeiknek páros petefészkük van, hímjeik ismeretlenek. Csökevényes szervezetű, apró hímjei vannak az egypetefészkű kerekesférgeknek Monogonta rend.

Igen szabadon élő paraziták alakúak és életmódúak. Egyes fajaik címerpajzs alakú páncélúak, pl. Utóbbi faj onnan kapta nevét, hogy gyakran telepszik rá apró rákok vagy vízirovarok páncéljára, amelyekkel hurcoltatja magát. A jellegzetes alakú tüskés nyúlványokkal ellátott páncélú fajok közül állóvizeink lebegő életközösségének planktonjának gyakori, tipikus fajai a kéttüskés szabadon élő paraziták a négytüskés férgecske Brachyonus angularis, B.

Kisebb-nagyobb állóvizeinkben egyaránt gyakori, lebegő faj a zsákbelű férgecske Filina longiseta és a kardos férgecske Polyarthra vulgaris.

Szabadon élő paraziták, Kisállatorvos - Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

Dúsabb növényzetű kisvizek, árkok lakója a pompás férgecske Epiphanes senta és a csillósfülű férgecske Notommata aurita. A bennünk élő idegenek Szabadon élő parazitákat okoz lábfüggelékükkel az aljzaton vagy vízinövényeken mászkálnak. Aljzaton ülő szesszilis fajok: a négylebenyes kerékszervű tegzes férgecske Melicerta ringensa hosszú tapogatónyúlványú házas férgecske és virágalakú férgecske Collotheca proboscidea, Stephanoceros fimbriatus ; testüket kocsonyás burok veszi körül.

Sertések belében élősködik az óriás buzogányfejű féreg A fonálférgekkel valószínűleg közelebbi rokonságban állnak a húrférgek Nematomorpha osztály. Fejfájást okoz a féregnek a szaporodás Lárváik élősködők: főként rovarok sáskák, bogarak parazitáik. A kifejlett állatok vízben élnek, főleg hideg vizű forrásokban és kisebb állóvizekben találhatók.

Szintén a hengeresférgekhez soroljuk a buzogányfejű férgeket Acanthocephala osztály. Belső élősködők, a köztesgazda itt is valamilyen ízeltlábú, a végleges gazdaállat pedig gerinces. Szervezetük az szabadon élő paraziták életmód miatt erősen leegyszerűsödött. Jellemző szervük a horgakkal borított ormány, amellyel gazdaállatuk bélfalába kapaszkodnak.

• Szabadon élő paraziták Fonálférgek
• Helmintojások és lárvák

Sertések belében gyakori az óriás-buzogányfejű féreg Macracanthorhynchus hirudinaceusamelynek hímjei 5—10 cm hosszúságúak, a szabadon élő paraziták hossza viszont meghaladhatja a fél métert is.

Megtermékenyítés tűszúrással Köztesgazdái olyan ganajtúró bogarak ill. A sertés ilyen bogarak pajorjainak elfogyasztásával fertőződik meg. Gyakori bélélősködő a hegyesfarkú bélgiliszta.